-Talán csak annyi hogy mi lesz az én feladatom?
-Szerintem egyenlőre talán annyi hogy ne legyél útban, ismerkedj a feladattal.
Itt is vagyunk ez a hely a konténer dokk. A rakomány konténerek ide fognak majd beállni. Ezek a hajótól külön álló központi vagy kézi vezérlés által irányított egységek.
Ha tovább megyünk ezen a folyosón a legénységi szállás hoz jutunk ahová is vezetni akartalak. De a végén van egy létra amin fel lehet jutni a vadász dokkba. Ez a része sem gyári a hajónak. Eredetileg a Yolanda egy vontatmány. A tervező asztalon úgy álmodták mint egy űrbéli teher vagyont. Ezért nincs a vezérlőnek ablaka sem és elméletileg semmiféle védelemmel nem rendelkezne. A konstrukció jelen állapotára már akkor át lett tervezve amikor a köztársaság a rendelkezésünkre bocsájtotta. Viszont a költségek miatt nem lett átépítve. Többe került volna átépíteni a már kész hajót mint az új tervet kivitelezni. Ebből a hajóból összesen 75 darabot kapott az emberiség. Ez a hetven egyes még működő egység. Valójában már csak 10 működik. A jelen kor óriás szállító hajóihoz elavultnak számít a maga 8 konténer kapacitásával.
Viszont a bánya kolóniák és kihelyezett kutató központok ellátó hajójának tökéletesen megfelel. Most is ezzel a feladattal fogunk indulni.
A hajó jelenlegi felépítése nem hivatalos mint említettem. Csak és kizárólag a saját központi számítógépe tudja mit hol találsz rajta. Az átalakítások nem lettek naplózva a kikötő központi agyában csak a saját hajónaplóban.
-Szóval itt vagyunk. Bökött egy ajtóra. Ez lesz a te szállásod, nem túl nagy de kényelmes és lényegében a célnak megfelel. Vissza találsz a vezérlőbe?
-Ajtón ki balra egyenesen. Mondta Tom..
-Egészen addig amíg nem kezdünk felkonténerezni arra is mehetsz. De amikor beindul a rajzás akkor az automatika lezárja az alsó részt, ezzel is védekezve a balesetek ellen. A felkonténerezés alatt csak a rakodó tiszt és az ő engedélyével rendelkezők tartózkodhatnak az alsó szinten. Ezt előjelzi a vörös riadófény. Ha azt látod ne is indulj a raktér felé mert le lesz zárva. Ha bent lennél a raktérben jelentkezz a rakodó tisztnél.
Ha jobbra indulsz a létrán feljutsz a vadász dokkolóba onnan balra egyenesen a vezérlőbe egy lépcsőn keresztül.
A sötétség miatt ne aggódj a világítás energia gazdálkodás miatt automata. Amint elmész az érzékelők előtt felvillan.
Egyébként bármi kérdésed lenne a belső rádió forgalom működik. Nem kell a hívó jellel foglalkozni csak belesikítasz és jön a válasz. Na rendezkedj be a kabinodban, a vezérlőben találkozunk.
Tomasz állt a kabin ajtaja előtt. Mivel nem történt semmi lenyomta a kilincset. Meglepte a technológiák ily módú találkozása az ajtó snassz zsanéros kilincses megoldással működött. Nesze neked csillagháborús projekt gondolta magában.... és még egy szisszenő ajtóra sem telik. Belépett a kis szobába. Valami azonnal elkezdett zümmögni és friss levegő árasztotta el a szobát. Na ez már igen. Legalább a levegő szűrő működik.
A kis szobában egy fekhely egy monitor és egy szekrény uralta a teret.
Tomasz leült az ágyra majd lefeküdt. Ó de kényelmes, mint egy fakír ágy fészkelődött a vackán. Még egy negyed órát pihent fészkelődve forgolódva aminek köszönhetően kezét és könyökét is többször beverte. Majd felkelt.
-No most mivel jól ki aludtam magam megyek jelentkezek szolgálatra. Gondolta magában. Kiment a szobából és hezitált. Nem jobbra hanem balra, ha nem rajzunk vagy hogy is van ez....balra kiért egy függőleges vaslétrához. Felkapaszkodott rajta. Kissé zavarónak érezte ahogy féregként araszolt fel a hengerben és mozdulata nyomán méterről méterre kapcsolt a villany. Alant az elhagyott részen amikor elaludt olyan korom sötét lett mintha a nagy büdös semmiből mászna a semmibe. Aztán nem kis meglepetésére megdőlt a létra és egyszer csak elfogyott. A terem ahová megérkezett vöröses villogó fényben homályzott.
Basszus valahol elnéztem egy kanyart.. gondolta de hogy a francban van ez? A konténerek nem lent vannak? Erre a vadász dokkolón jutnék elméletileg keresztül.. vagy nem?
Övéből kivette a maszkját és feltette.
-Bréko elveszett kadét hívja irányító központot....
-Mond Tom mi a baj?-hallotta Anderson hangját.
-Azt hiszem eltévedtem ajtón ki jobbra jöttem utána fel a létrán de itt már egy vörös fényben villogó terem várt. Most rossz helyen vagyok?
-Eléggé. De valójában arra mentél amerre mondtam. Most akkor a vadász kamrában vagy. Ne aggódj dupla zsilipeléssel működik a dokkoló. Viszont a vörös vonalakat lehetőleg ne lépd át.
-Jó. Majd látom ebben a vörös félhomályban a vörös vonalakat.
-Látni fogod csak nézz le a lábad elé!
Tomas lepillantott Kettős vonal vezetett a bejárattól a túloldalra és a terem másik végébe. Egy sárga és egy vörös villogó szaggatott vonal.
-Na a vörös megvan merre menjek?
-Ahol bejöttél a létrán onnan egyenesen tovább. Nem kell fordulnod semerre.
Kiérsz a falhoz ott le a létrán és már itt is vagy.
Tom végig botorkált a fal mellett a létráig ott lemászott.
-Már itt is vagyok … de hol?
-Gyere be az ajtón.
Belépett az ajtón a vezérlőbe. Nem túl bonyolultan berendezett teremben ketten voltak.
A navigátor és egy nő. A navigátor fel sem nézett a munkájából. Úgy mondta.
-A kapitány nincs itt, hívatta a Hornet Marsal. Te talán tudsz arról valami közelebbit mondani mi a fenét akarhat tőle?
Tomas nem is értette a kérdés 70 százalékát a maradék 30 pedig nem érdekelte.
Itt ült előtte egy nő akit mintha egy szexlapból lépett volna ki. Lelki szemei előtt felderengett a digi keretben látott nem túl agyonöltözött nőszemélyek képe... sorba lapozgatta fejben őket. És láss csodát megtalálta. Ez az a dögös maca... csak élőben nem két szál cipőfűző az öltözéke.
A navigátor felpillantott.
-Jah meg is feledkeztem róla. Tom bemutatom Samantát.- Samanta ez itt Tomas kadét a legénység új tagja.
Samanta felállt a konzol elől és kezet nyújtott.
-Ssam vagyok az öreg Yolanda egy tartozéka. Tomas elhűlten nézte végig ahogy a nő fölállt .. bambán kezet fogott vele.
-Mi már ismerjük egymást, több éjszakát töltöttünk együtt akarata ellenére is.
-Ezt most nem értem. Mondta a nő olyan monoton hangon hogy az már vágott..
-Áh semmi legyintett Tom zavarodottan csak elmerengtem a gyerekkoromon.
Ssam visszaült a munkájához és kínos csend telepedett rájuk.
-Tomas akarsz valami szépet látni? Kérdezte a navigátor.
-Már látom navigátor úr, itt ül a konzol előtt.. bambult tovább a nőre.
-Ne bohóckodjon már. Ilyent ritkán láthat. Samanta hozd képernyőre!
Felzizegett egy halk motorhang és feltárult előttük egy nagy monitor a legszélesebb falon.
-Mivel nincs ablaka a hajónak, a körültekintés kamerákkal van megoldva. Mondta a navigátor. Viszont nagy előnye hogy nem kell forgatnod a fejed és a termet körbejárnod hogy láss előre hátra és minden oldalra. A testen körben elhelyezett kamerák küldik a képet. Na de odanézz ezt hívjuk rajzásnak. A monitort jobb alsó sarokból kezdte ellepni valami feketeség.
-Ez mi a fene? Ámult Tom.
-Ezek a konténerek... most kezdődött meg a felkonténerezés. Minden egyes teknőnek a saját konténerei elindulnak a dokkokból és felcsatlakoznak. Azután már mehetünk is a konvojba és indul a begyűjtés. Keresztül kasul bejárjuk a világűrt és minden kolóniára viszünk ellátmányt és elhozzuk a kitermelt nyersanyagot vagy a legyártott alkatrészeket.
De nézd csak milyen jól szervezett rajzás....