Tom kis idő múlva megjelent de nem nagyon akaródzott neki tanulni. Valahogy nem tudta kiverni a fejéből azt előbb történtek ilyetén végét. Nem lehet olyan lány aki csak így kikormoltatja magát azt hali. Legalábbis innen nézve nem. Bár ha jobban belegondol talán mégis akkor meg magára vessen, hogy mennyire értékelik. Valahogy nem tudta hogyan viszonyuljon hozzá a továbbiakban. Oda somfordált mellé mint egy kóborkutya és lehuppant az ágyra.
-Lássuk mit szedtél össze nekem. Kérdezte
A lány oda sem fordult.
-Minden információ rendelkezésedre áll a hajóról. Már nem azzal foglalkozom. Éppen Krügerrel egyeztetem a beosztásokat bár jobban szeretném a vezérlőből csinálni gondolom megsértettelek volna ha egyszerűen itt hagylak.
-Nem vagyok sértődékeny alkat. Jelentette ki a fiú de belül valahol nem túl mélyen a kőművesek már nekiálltak, hogy falat húzzanak a harmatos lelke köré.
-Most mit mondjak? Kicsit többet vártam a dologtól de ha neked ez is csak egy feladat amit el kell végezni akkor nekem úgy is jó. Haladjunk tovább a béke útján. Néha jobbra- balra ki kefélgetünk mint a hippi kommunákban. Ezek mennek meg az atomfelhők.
-Ha minden igényed kielégítettem akkor én mennék is dolgomra. Szolgálatban vagyok. Állt fel a lány és határozott lépésekkel a kijárat felé vette az irányt. Tom még utána szólt.
-Valamit azért a bekom kezeléséről... mondhatnál.
A lány megállt de nem ment vissza, az ajtóból mondta.
-Ugyan úgy működik mint az akadémián a jegyzetfüzetetek. Be könyvjelzőztem neked amit érdemes mihamarabb elolvasnod. Nem hiszem, hogy a gépház rész érdekelne vagy a vezérlő belső felépítése funkciója. Így ezeket kihagytam de bármikor rá kereshetsz és átnézheted. Ha most megbocsájtasz mennem kell. Ezzel kiment behajtotta az ajtót.
Tomasban vihar tombolt. Legszívesebben utána ment volna és néhányszor bele veri a fejét valami szilárd tárgyba hátha attól megjön az esze. Vagy talán túl reagálja!? És valóban nem szólt ez másról mint egyszerű feszültség levezetésről!? Nem tudott dönteni. Maga elé vette a bekomot és beleolvasott. Ahogy pörgette az oldalakat a kijelző szélén villogni kezdett egy kis ikon. Rábökött és az szétfutott egy belső kommunikációs kamerás ablakká. Az ablakban megjelent Krüger arca.
-Na végre már vagy tíz perce csörgetlek. Mi van veled Ssam? Talán belöktél egy kis felest és áthúzott valami odabent?
Tom értetlenül hallgatta. Majd megszólalt.
-Tomas vagyok Ssam már elindult vissza a vezérlőbe.
A technikus először meghökkent majd nyájasra vette a mondókáját.
-Áá az új kadét. Tomas? Hallom meg kupakoltad ssamantát. És legalább jó volt?
Nem maradt grafitos zsír a cerkádon? Röhögte el magát.
-Magának elmondta? Hebegte a fiú... És mi ez a hülyeség a grafitos zsírral? Mi van már a karanténosítás alkalmával itt mindenki ünnepélyesen megőrült?
-Áhá szóval neked nem mondta el!? Istenem milyen hülyék tudnak lenni az emberek önszorgalomból! Röhögött továbbra is a bekom kijelzőjén.
-Mielőtt tovább kötekedik megmondaná miért hülyézett le már harmadszor nem túl burkoltan? Mordult fel Tom és szinte mérgében földhöz vágta a bekom mobilpadját.
-Kisgyerek ülj le … kezdett bele de a fiú közbevágott.
-Ne izélgessen már. Mondja! Förmedt rá.
A gépész nagy lélegzetet vett és megpróbálta egy szuszra elmondani.
-Elejétől fogva rá kellett volna jönnöd kisfiam, hogy Ssam nem az akinek te gondolod.
Tom közbevágott.
-Mire végeztünk már rájöttem. Ember ekkora érdektelenséget még soha nem sikerült kiharcolnom a női nemtől. Olyan érzésem volt mintha én és a talajtorna is csak egy feladat lett volna a számára.
-Na nem vagy te akkora birka mint aminek kinézne az ember fia. Vigyorgott a gépész. Azért bánt úgy veled és a szituációval mert nem volt más számára mint egy feladat amit végre kellett hajtania. Jól vetted fel a vezér fonalat.
-Lassan kezdek én is ünnepélyesen megőrülni. Szögezte le a fiú lehangoltan. Most ezt hogy a fenébe érti? Gyanítom téves az a feltételezésem, hogy minden teknőn az új szolgálatosokhoz hozzávágnak egy állományos prostit akinek az lenne a dolga, hogy sebtében kicsavarja !? Háborgott Tom.
-Pedig részben eltaláltad öcsém. Csak hát van egy kis hátulütője a dolognak. Vigyorgott a gépész.
-Ha éppen tudni akarod Ssam a Yolanda tartozéka. Szinte ő volt az egység első embere. Ezt a kijelentést már nem tudta Krüger sem hahotázás nélkül megtenni.
-Kisgyerek Ssam egy robot! Jelentette ki komor képpel. Aztán artikulátlan röhögésben tört ki. Ha a kapitány megtudja, hogy meghúztad ssamantát behugyozik a röhögéstől.
-Nem értem mitől lenne ez vicces. Mondta Tom majd bontotta a vonalat. Az isten rakja bele hátulról, ennél nyomorultabbra nem is sikeredhetett volna a belépőm. Ha ez az „izé” robot akkor jó, mert eszköz ami nem beszél. Ja nem hát. Első dolga az volt hogy a gépésznek bejelentette éppen végeztünk az olajozással.